A vizuális jegyzetet készítette: Strenner Szilárd (Grafacity Visual Services)
Hogyan válhat a szakmai önkéntesség (társadalmi hasznossága mellett) hatékony HR-eszközzé? Miként építhet tartósan hidat az üzleti és civil világ között – értékalapú, hosszú távú együttműködések mentén?
Ezeket a kérdéseket jártuk körbe az IFUA Nonprofit Partner 15. születésnapja alkalmából tartott szakmai konferenciánk délelőtti szekciójában 2025. március 14-én a Richter Rendezvényközpontban.
Az előadásokat vizuális jegyzetelés is kísérte (lásd fent), amely segített összefoglalni és képpé formálni a sokszínű gondolatokat.
15 év szakmai önkéntességben – A kapcsolatépítés új nyelve
A délelőtti program előadásai és kerekasztal-beszélgetése ezt az ívet járták körül:
- Mit jelent ma a szakmai önkéntesség a civil és vállalati szereplők szemszögéből?
- Milyen motivációk, tapasztalatok és tanulási folyamatok kapcsolódnak hozzá – és milyen hatással lehet mindez a jövő szervezeteire?
A vizuális jegyzeten is kirajzolódik, hogy a szakmai önkéntesség nem egyetlen szervezeti funkcióhoz tartozik, hanem közösségformáló erő, amely vezetői szemléletet, munkavállalói élményt és szervezeti kultúrát is formál.
Miért tartottuk fontosnak ezt a témát?
Az IFUA Nonprofit Partner megalakulása óta abból a meggyőződésből dolgozik, hogy a társadalmi hatás nem kizárólag a civil szektor ügye – és hogy a vállalati tudás többre képes, mint pusztán piaci célok szolgálata.
A szakmai önkéntesség lehetőséget teremt arra, hogy a tanácsadás értéke ott is megjelenjen, ahol nem áll rendelkezésre erőforrás – de van igény, szándék és küldetés.
Ebből a meggyőződésből fakad az is, hogy a legnagyobb segítséget azzal nyújthatjuk, amihez valóban értünk.
A szakmai önkéntesség éppen ezt teszi lehetővé: hogy az üzleti tanácsadók, kontrollerek, IT-szakemberek, stratégiával vagy folyamatszervezéssel foglalkozó munkatársak a saját szakterületükön járuljanak hozzá fontos társadalmi ügyekhez. Nem kész megoldásokkal érkezve, hanem közösen gondolkodva, a nonprofit partnereket tudásuk és tapasztalatuk alapján egyenrangú félként kezelve. A cél nem módszertanok „alkalmazása”, hanem valódi párbeszéd, ahol különböző nézőpontok, kompetenciák találkoznak, és együtt hoznak létre működő megoldásokat.
Ez az értékalapú hídépítés az elmúlt 15 évben több mint 250 ügyfélkapcsolatban, 170-nél is több projektben, ezer feletti önkéntes munkanapban és több mint 200 képzési alkalomban valósult meg. A vizuális jegyzet középső részén megjelenő számok nem pusztán statisztikák – mögöttük történetek, szakmai tanulási utak és hosszú távú együttműködések állnak.
A konferencia egyik visszatérő üzenete az volt, hogy a szakmai önkéntesség ma már nem a vállalati működés peremén zajlik. Egyre több cég ismeri fel, hogy munkatársaik nem csupán adni akarnak, hanem kapcsolódni is – tudásukkal, idejükkel, szemléletükkel. Ez az elmozdulás új minőséget jelent az üzleti és civil szféra kapcsolatában: a szakmai önkéntesség a felelős működés és a munkatársi elköteleződés közös metszetévé válik.
Ezt a gondolati ívet jól érzékelteti a konferencián bemutatott lépcsős ábra is, amely a CSR tevékenységek különböző formáit egy fejlődési út mentén ábrázolja – a szponzorációtól a hosszú távú, stratégiai partnerségig. Minél összetettebb a bevonódás, annál mélyebb a hatás – nemcsak a civil oldalon, hanem a vállalatok életében is. A szaktudáson alapuló együttműködések tehát nemcsak társadalmi értéket teremtenek, hanem formálják a vállalati kultúrát is.
Üzleti hatás – személyes élmény
A szakmai önkéntesség nemcsak a civil szervezeteket segíti. Egyre több vállalati partnerünk – ahogy a rendezvényen a Richter Gedeon és az AutoWallis vezetői is hangsúlyozták – stratégiai szinten kezeli az önkéntességet, mert látják, mekkora szerepet játszik a munkatársak elköteleződésében, megtartásában és motiválásában. Azok a vállalatok, ahol a munkatársaknak lehetőségük van bekapcsolódni értékteremtő ügyekbe, nemcsak munkahelyet kínálnak, hanem közösséget is építenek.
A kiégés elleni eszköz – új szerepek, új kapcsolódások
Gyakran tapasztalható, hogy a kiégés közelében lévők egy civil projekt során új lendületet nyernek. A személyes hitelesség, az empatikus kapcsolódás, a hierarchián kívüli működés lehetősége olyan tapasztalatokat ad, amelyek később az üzleti életben is hasznosíthatók.
Az előadások egyik hangsúlyos üzenete volt, hogy az önkéntesség nem a mindennapi munka ellentéte vagy „külön világa” – sokkal inkább az önazonos működés terepe. Egy olyan közeg, ahol a munkavállaló új szerepekben próbálhatja ki magát, valódi emberi viszonyok és élmények mentén.
Az önkéntesség nem mellékszál, hanem egy olyan tér, ahol a résztvevők hiteles, személyes élményeken keresztül szerezhetnek új tapasztalatokat, másfajta kapcsolatokban és másfajta szerepekben. Az önkéntesség így válik valódi szakmai és emberi erőforrássá.
A fiatalabb generációk számára ez már alapelvárás
A konferencia során többször felmerült, hogy ma már nem extra, hanem alapelvárás: a fiatalabb munkavállalók olyan munkahelyet keresnek, ahol van lehetőség társadalmilag hasznos ügyekhez kapcsolódni. Azok a cégek, amelyek nyitottak az ilyen típusú együttműködésekre a civil szférával, hitelesebbé válhatnak, és hosszú távon is meg tudják tartani a legelkötelezettebb munkatársakat, illetve a hiteles CSR tevékenységek révén növelni tudják a munkatársi lojalitást, építik a céges brandet és a céges kultúrát.
Közösen tanulni – közösen hatni
A délelőtti szekció zárásaként egy közös felismerés is megfogalmazódott: a szakmai önkéntesség akkor működik igazán, ha nem egyoldalú adás, hanem valódi, kölcsönös tanulási folyamat. Ehhez elengedhetetlen a kölcsönös adaptáció – annak a felismerése, hogy nemcsak a civil szervezetek tanulhatnak a vállalatoktól, hanem fordítva is.
A sikeres együttműködéshez az is hozzátartozik, hogy a nonprofit partnerszervezet saját szakmai tudását és tapasztalatát is aktívan behozza, miközben a vállalati oldal nyitott arra, hogy alkalmazkodjon egy másik működéshez, tempóhoz vagy szemlélethez.
Az előadásokban visszatérő gondolatként jelent meg, hogy az együttműködés nem attól válik tartóssá és valódivá, ha az egyik fél ad, a másik pedig elfogad – hanem akkor, ha mindkét fél hajlandó tanulni, alkalmazkodni, és figyelembe venni a másik szempontjait.
Az önkéntesség nem csupán társadalmi misszió, hanem olyan szervezeti tanulási tér, ahol új működésmódok és közös értékek születhetnek.
15 év után – tovább együtt
Továbbra is abban hiszünk, hogy a társadalmi hatás és az üzleti érték nem zárják ki, sőt erősíthetik egymást. A 15 év nem lezárás, hanem megerősítése annak az útnak, amelyet az IFUA Nonprofit Partner partnereivel, önkénteseivel, ügyfeleivel és kollégáival közösen épít tovább.
A szakmai önkéntesség számunkra továbbra is eszköz, de nem cél. Cél, hogy olyan együttműködések kialakítását építsük, amelyek valódi értéket teremtenek mind a civil, mind a vállalati oldalon.
Továbblépés a délutáni programra – civil-vállalati együttműködések fókuszban
A délutáni programban a civil–vállalati partnerségek gyakorlatban is működő, inspiráló példái kaptak főszerepet. Az előadások és beszélgetések arra keresték a választ, hogyan formálódhat egy-egy közös ügyből valódi, stratégiai kapcsolat, és mik azok a tényezők, amelyek a tartós, kölcsönösen előnyös együttműködés alapját jelentik. A délutáni szekció bemutatása külön cikkben olvasható.
