Szerzők: Dőry Boglárka, Harsányi Dóra, Porubcsánszki Katalin (IFUA Nonprofit Partner)
Adatvizualizáció: Lajtos Alex (IFUA Horváth&Partners)
A felmérés* főbb megállapításai
- A magyarországi vállalatok a legtöbbször a tulajdonos kezdeményezésére végeznek CSR tevékenységet (corporate social responsibility, társadalmi felelősségvállalás), akár külföldi, akár magyar tulajdonban vannak.
- Külföldieknél a munkavállalók igénye a második legfontosabb szempont, magyar tulajdonúaknál meg a cég jó hírnevének erősítése.
- A külföldi tulajdonú cégek szervezettebbek és innovatívabbak a társadalmi felelősségvállalásban, mint a magyar tulajdonúak, de utóbbiak is egyre aktívabbak ezen a téren.
- Még mindig a CSR hagyományos formái – anyagi támogatás, fizikai munka – a leggyakoribbak.
- Inkább a külföldi tulajdonú cégek nyitnak a korszerűbb formák, például a szakmai önkéntesség felé, s jóval több külföldi tulajdonú cég alakít ki hosszú távú együttműködést nonprofit szervezetekkel.
- Azok a cégek, amelyeknél van a CSR-ért felelős egység, CSR stratégiát is készítenek, s ahol van CSR stratégia, ott kommunikálják is az eredményeket. Ha viszont nincs CSR-ért felelős szervezeti egység, akkor a CSR tevékenység is korlátozott.
- Általában pozitív, támogató attitűd érzékelhető a menedzsment és a munkavállalók részéről a CSR tevékenységekkel kapcsolatban.
- A felmérés eredményei alapján számos markáns ajánlás fogalmazható meg az üzleti és a nonprofit szervezetek részére a CSR tevékenységek megvalósításával kapcsolatban.
*A felmérés jellemzőit lásd az anyag végén.
A CSR tevékenység kialakításának legfőbb záloga a tulajdonosi elköteleződés
A válaszadók jellemzően többféle okot jelöltek meg a CSR tevékenységeket motiváló tényezőként. Az esetek közel 1/3-ában a tulajdonosi elköteleződés / anyavállalati CSR stratégiájához való illeszkedés miatt végeznek a cégek társadalmi felelősségvállalási tevékenységet, míg a munkavállalói igények a cégek 23%-ánál szerepelnek motiváló tényezőként. A válaszadók 18%-a marketing és kommunikációs célok érdekében is vállal társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolódó tevékenységeket.
A külföldi tulajdonban lévő szervezetek fő motiváló ereje a tulajdonos elköteleződése a CSR tevékenységek iránt (külföldi tulajdonú vállalatoknál az esetek 31%-ában), azonban előkelő helyen szerepel a munkatársak megtartása is, mint cél; a szervezetek 1/5-ét ez motiválja. Érdekes kontraszt, hogy míg a tulajdonosi elköteleződés vagy az anyavállalati CSR stratégiához való kapcsolódás motiválja leginkább a külföldi tulajdonú cégeket, addig a CSR tevékenységek tartalmát elsősorban (az esetek 30%-ában) a munkatársak preferenciái alapján határozzák meg. A tulajdonosi preferenciák (26%) és a menedzsment preferenciái (23%) kevesebb esetben hangsúlyosak. Ebből feltételezhető, hogy a CSR tevékenységek alapvető kereteit és prioritásait az anyavállalattól veszik át ezek a cégek, viszont a konkrét tartalomról már maguk döntenek. Ritkán, az esetek kevesebb, mint 1/5-ében határozzák meg nonprofit szervezetek direkt megkeresése alapján a CSR tevékenységek tartalmát külföldi tulajdonú vállalatoknál.
A hazai tulajdonú cégek esetében ugyanúgy a tulajdonosi elköteleződés a legfőbb motiváló tényező (32%), viszont a második leggyakoribb ok a marketing célokra való felhasználás (22%), miközben a munkavállalói igények a 3. helyre szorulnak (20%) a CSR tevékenységeket motiváló tényezők listáján. Ezeknél a vállalatoknál a CSR tartalmát is a tulajdonosi preferenciák alapján határozzák meg (34%), ezt követik a menedzsment (26%), és csak ezután a munkatársak igényei (19%). Ez az eredmény betudható annak is, hogy a kérdőívet kitöltő, hazai tulajdonú cégek körében sokkal több a KKV, amelyeknél meghatározóbb a vezető személyes szerepe. Ezek ugyanis nagyrészt egyszerű szervezeti struktúrában működnek, amely nagyobb teret biztosít a vezető személyes döntéseinek, így CSR kérdésekben is nagyobb valószínűséggel dönt ő. Érdekesség, hogy a hazai tulajdonú cégeknél még kisebb arányban, az esetek alig 1/8-ában határozzák meg a nonprofit szervezetek megkeresése alapján a CSR tevékenységek tartalmát, pedig feltételezhető lenne, hogy a magyar tulajdonossal rendelkező cégekkel egyszerűbb a kapcsolatfelvétel.
A CSR tevékenységekhez való hozzáállás pozitív
Általában pozitív, támogató attitűd érzékelhető a menedzsment és a munkavállalók részéről a CSR tevékenységekkel kapcsolatban a külföldi és a magyar tulajdonú válaszadók esetében is. A menedzsment hozzáállása a magyar tulajdonú válaszadók közel felénél egyértelműen támogató és inkább támogató az esetek további 42%-ában, tehát összességében pozitív (bár az értékelés objektivitása sérülhet, mivel a kitöltők között sok felsővezető volt). A munkatársak hozzáállásának megítélése magyar tulajdonú cégeknél már nem ilyen elsöprően pozitív, de ők is inkább aktívak a CSR tevékenységekben (az esetek 27%-ában aktív, 36%-ában inkább aktív, mint nem).
A menedzsment hozzáállása a külföldi tulajdonú cégeknél is abszolút pozitív (53%-uk támogató, 44%-uk inkább támogató), hátráltató szándék egyáltalán nem jelenik meg. A külföldi tulajdonú vállalatoknál a munkavállalók is aktívabban állnak a CSR tevékenységekhez (az esetek 34%-ában aktív, 42%-ában inkább aktív, mint nem). Ez alapján elmondható, hogy a munkatársak hozzáállása tulajdonosi szerkezet szerinti bontásban összhangban van a menedzsment hozzáállásával, többnyire aktívak a CSR tevékenységekben; de a magyar tulajdonban lévő cégeknél több helyen jelenik meg a passzív hozzáállás.
A nonprofit szervezetekkel való elégedettség az előzőekhez hasonlóan alakul. A külföldi cégek 69%-a megfelelőnek találta a nonprofit szervezetek közreműködését, 19%-uk találta azt kiválónak. A hazai tulajdonú vállalatok 36%-a értékelte megfelelőnek a nonprofit partnerekkel való együttműködést, s 18%-uk adott kiváló értékelést. Ebből látható, hogy a magyar tulajdonú vállalatok kevésbé voltak elégedettek a nonprofit partnerszervezetekkel való együttműködéssel.
Tulajdonostól függetlenül, a 250 fő feletti létszámú cégek inkább voltak elégedettek a közös munkával (az esetek 86%-ában vagy kiválónak, vagy megfelelőnek érezték ezt), miközben a KKV-knak csak 32%-a vallotta kiválónak vagy megfelelőnek a közös munkát. Ennek a markáns véleménykülönbségnek lehet az az indoka, hogy a nagyvállalatok felkészültebb nonprofit szervezetekkel találkoznak vagy kidolgozottabbak az együttműködés keretei.
Eltérő attitűdök rajzolódnak ki a különböző CSR tevékenységek mentén is. A szponzorációs tevékenységet végző vállalatoknál számos esetben jelenik meg passzív munkatársi hozzáállás, valamint hátráltató menedzsmenti attitűd. A projektalapú szakmai önkéntességet szervező válaszadók – magyar és külföldi tulajdonú cégek esetében is – jellemzően munkatársaikat aktívnak, a menedzsmentet támogatónak értékelték. Ez is mutatja a bevonódás, motiváltság fontosságát és megjelenését a hagyományos CSR tevékenységeken túlmutató kategóriákban.
Kapcsolat van a formális CSR stratégia megléte, a CSR tevékenységek szervezeti beágyazottsága és azok kommunikációja között
A szervezetek 44%-a rendelkezik formális CSR stratégiával is. Ezen belül a vállalatok 32%-a már legalább 6 éve végez valamilyen CSR tevékenységet. A válaszadók 38%-a informálisan szervez CSR tevékenységeket – annak ellenére, hogy stratégiájuk nincsen hozzá.
A válaszadók 2/3-ánál létezik egy kijelölt szervezeti egység, amely a CSR tevékenységekkel foglalkozik. A vállalatok 17%-a rendelkezik kifejezetten CSR-ért felelős szervezeti egységgel, máshol a marketing és kommunikációért felelős terület (22%), HR (15%) vagy egyéb terület (14%) foglalkozik ezzel a témával. A vállalatok 9%-ánál egy informális csapat felelős a CSR tevékenységekért.
Hazai tulajdonú szervezeteknél ritkábban található CSR-ért felelős önálló szervezeti egység (9%), de az esetek több mint felében azért létezik. Leggyakrabban a marketing és kommunikáció (21%), valamint a HR (15%) foglalkozik a CSR-rel.
A külföldi szervezetek 25%-a rendelkezik CSR-ért felelős, önálló szervezeti egységgel. Ennek hiányában a marketing és kommunikáció (22%) foglalkozik ezzel a témával, és csak 6% esetében nincsen kijelölt szervezeti egység.
Ahol van formális CSR stratégia (vagy éppen kialakítás alatt van), minden esetben kommunikálják az elvégzett CSR tevékenységek eredményeit. Ahol van CSR-ért felelős, önálló szervezeti egység, ott minden esetben van CSR stratégia is, illetve ahol nincsen kijelölt szervezeti egység a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos témákra, ott nincsen CSR stratégia sem. Ha nincs CSR-ért felelős szervezeti egység, akkor a CSR tevékenység is korlátozott, emiatt elmondható az, hogy a szervezeti beágyazottság meghatározza a CSR szerepét az adott vállalat életében.
Az is elmondható, hogy a külföldi vállalatok 97%-ánál megtörténik valamilyen módon a CSR tevékenységek kommunikációja, azonban a hazai tulajdonú vállalatok erre kisebb hangsúlyt fektetnek (70%-nál történik meg). A hazai tulajdonú vállalatok csupán 21%-ának van formális CSR stratégiája, miközben a külföldi tulajdonú vállalatok 68%-a rendelkezik ilyennel. Ez betudható annak, hogy a külföldi tulajdonban lévő válaszadók nagyrészt 250 fő feletti létszámú cégek (a 250 fő feletti létszámú cégek 96%-a végez CSR tevékenységet, 71%-uknak CSR stratégiája is van), miközben a válaszadó magyar vállalatok nagy része KKV. Viszont a külföldi tulajdonú KKV-k is sokkal aktívabbak a társadalmi felelősségvállalásban, mint a magyar tulajdonosi háttérrel rendelkezők: a mintában lévő külföldi KKV-knak csak 10%-a nem végez CSR tevékenységet, miközben a magyar tulajdonúak harmada mellőzi a társadalmi felelősségvállalásban való részvételt.
A budapesti és vidéki székhelyű vállalatok között is jelentős különbség van a CSR tevékenység szempontjából. A Budapesten kívüli válaszadók (összes kitöltő 26%-a) csupán 23%-a rendelkezik CSR stratégiával, és csak egyetlen vidéki magyar cégnek van formális stratégiája a kitöltők közül. Alapvetően az összes vidéki vállalat 76%-a végez társadalmi felelősségvállalási tevékenységet, csak kisebb arányban kommunikálják az eredményeket (azoknak a válaszadóknak, akik egyáltalán nem kommunikálják a CSR eredményeiket, háromnegyede magyar tulajdonban van).
A szellemi munkavállalók arányának függvényében eltérő aktivitás figyelhető meg a CSR tevékenységekben és azok kommunikációjában. Magas (81% feletti) szellemi munkavállaló-arány (ez a cégek 63%-ára jellemző) mellett a válaszadók 85%-a végez valamilyen CSR tevékenységet és jellemzően a cégen belül kommunikálja az eredményeket. Ebből az lenne feltételezhető, hogy a munkatársak motivációi meghatározó szerepet játszanak a CSR tevékenységek kialakításában, de a kommunikációs megfontolásában mindenképp.
Érdekes az is, hogy az alacsonyabb (20% alatti) szellemi munkavállalói aránnyal rendelkező cégek csak 70%-ánál van társadalmi felelősségvállalási tevékenység, viszont a saját CSR-ért felelős szervezeti egységgel rendelkező hazai tulajdonú cégek kétharmada ebbe a kategóriába tartozik.
https://public.tableau.com/views/IFUACSRPublication_HU/CSRtevkenysgekszervezetibegyazottsga
A szervezetek nyitnak az innovatív, nagyobb bevonódást biztosító CSR tevékenységek felé
A válaszadó szervezetek 83%-a végez valamilyen CSR tevékenységet. A CSR tevékenységek jellegére vonatkozóan a szponzoráció és adományozás (75%), valamint a fizikai jellegű önkéntesség (56%) került ki legjellemzőbbként. Emellett azonban megjelenik a szakmai vagy üzleti partnerség és a projektalapú szakmai önkéntesség is a szervezetek közel harmadánál.
Azoknál a vállalatoknál, amelyek rendelkeznek CSR stratégiával (vagy kialakítás alatt van a CSR stratégiájuk), valamivel magasabb a különböző CSR tevékenységek aránya, de a sorrend változatlan: szponzoráció és adományozás (88%) és fizikai önkéntesség (68%) dominál, ugyanakkor a szervezetek 38%-a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával is foglalkozik, valamint a meglévő tevékenységek mellett a projekt alapú szakmai önkéntességet tervezi fejleszteni (szervezetek 39%-a). Ahol viszont nincsen sem formális stratégia, sem valamilyen informális CSR tevékenység (a szervezetek 55%-a), ott a jövőben sem tervezik ezek fejlesztését.
Érdekes információ, hogy attól függően, hogy mennyi ideje végeznek a szervezetek társadalmi felelősségvállalási tevékenységet, eltérő típusú tevékenységeket preferálnak. Azok a vállalatok, ahol már több mint 6 éve van valamilyen CSR tevékenység, ott magasabb a fizikai jellegű önkéntesség aránya (71%) a szponzoráció mellett (83%), de a tervezett tevékenységek között a fizikai tevékenységek fejlesztése jelenik meg legnagyobb arányban (45%). Ezzel szemben az 5 éven belül CSR tevékenységbe kezdett szervezeteknél – bár kiugróan magas a többi típushoz képest a szponzoráció (jelenleg 85%, a tervezett 50%) –, a jelenlegi második helyezett fizikai önkéntesség (jelenleg 45%, a tervezett 30%) mellett a jövőbeli fejlesztési irányokban a szervezetek csaknem harmadánál a projektalapú szakmai önkéntesség és a szakmai üzleti partnerség jelenik meg. Ebből arra lehet következtetni, hogy a nemrégiben CSR tevékenységbe kezdett vállalatoknál a hagyományosnak mondható önkéntességi formák mellett megjelennek – legalább a jövőben tervezett tevékenységek között – az innovatívabb, nagyobb munkavállalói bevonást igénylő, és ezáltal nagyobb motiváló erővel bíró társadalmi felelősségvállalási formák is.
A hazai tulajdonú vállalatok körében az átlagosnál valamivel alacsonyabb a CSR tevékenységek megjelenése és itt is a szponzoráció vezeti a sort mind a jelenlegi (hazai vállalatok 63%-a), mind a tervezett (hazai vállalatok 44%-a) tevékenységek között. A magyar tulajdonú vállalatoknál a tervezett tevékenységek között két út figyelhető meg. Vagy nem tervezik fejleszteni a CSR tevékenységét (hazai cégek 31%-a), vagy nagyobb bevonódást igénylő tevékenység fejlesztését tervezik: 31%-uk a projektalapú szakmai önkéntesség irányában fejleszt, 28%-uk pedig a mikroönkéntesség felé szeretne elmozdulni. A külföldi tulajdonú válaszadók nagyobb arányban rendelkeznek jelenleg CSR tevékenységgel (87%-uk végez szponzoráció vagy fizikai jellegű önkénteskedést, 55%-uk szakmai vagy üzleti partnerséggel rendelkezik), a tervezett fejlesztési irányoknál továbbra is a fizikai önkéntesség (52%) és a szponzoráció (45%) dominál és szintén a szakmai / üzleti partnerség jelenik meg harmadikként (41%). Összességében elmondható tehát, hogy annak ellenére, hogy a külföldi tulajdonban lévő cégek nagyobb arányban végeznek CSR tevékenységet – ez betudható annak, hogy nagy részük 250 fő feletti létszámmal rendelkezik, amelyek 96%-a legalább szponzorációs tevékenységekben részt vesz – a magyar szervezetek a hagyományos önkéntes tevékenységek mellett a projektalapú és a mikroönkéntesség felé terveznek elmozdulni, míg a külföldi cégek a partneri kapcsolatokat favorizálják inkább.
A magasabb szellemi munkavállalói létszámmal rendelkező vállalatoknál a jelenlegi tevékenységek között is jelentős a projektalapú önkéntesség (49%) és a szakmai partnerség (44%) a hagyományos szponzoráció (74%) és a fizikai önkéntesség (59%) mellett. A jövőben tervezett tevékenységeknél viszont ugyanolyan arányban, a cégek 39%-a tervezi fejleszteni a hagyományos és innovatív CSR tevékenységeket is. Ez alátámasztja azt, hogy e vállalatoknál a CSR tevékenységekkel is igyekeznek a munkatársakat motiválni, ezáltal HR előnyöket is kiaknázva.
Mit üzennek az eredmények az üzleti és a nonprofit szervezeteknek?
A felmérés eredményei alapján üzleti és nonprofit szervezeteknek is értékes üzenetek fogalmazhatók meg a vállalati CSR tevékenységekkel kapcsolatban:
Ajánlások üzleti szervezetek számára:
- A CSR stratégia elkészítésével együtt érdemes kijelölni a szervezeti egységet, amely a CSR tevékenységekkel foglalkozik (akár önálló funkcióként is).
- Ezzel együtt célszerű a CSR tevékenységek körét és az azzal elérendő célokat is megfogalmazni (munkavállalók megtartása, HR stratégia támogatása, pozitív vállalati imázs erősítése, stb.).
- A vállalati önkéntes tevékenységek esetében a szervezet támogatása fontos szerepet játszik abban, hogy a munkavállalók ilyen jellegű tevékenységet tudjanak végezni. Tehát érdemes a CSR tevékenységek kereteit is kialakítani, ezen belül meghatározni, hogy a munkavállalók milyen feltételek mellett tudnak munkaidőben önkéntes tevékenységet végezni.
- A CSR tevékenységeket érdemes mind a szervezeten belül, mind azon kívül kommunikálni.
- A munkatársak számára mindenképp érdemes kommunikálni a CSR tevékenységek lehetőségét és eredményeit, valamint a számukra ebből származó hasznokat (szakmai fejlődés, vezetői készségek fejlesztése).
- A vállalaton kívülre is érdemes – hitelesen – kommunikálni a CSR tevékenységek eredményeit, hiszen ez a vállalati imázs építését is szolgálhatja, ezáltal HR és PR előnyöket is eredményezhet.
- A klasszikus CSR tevékenységeket (szponzoráció, adományozás, fizikai jellegű önkéntesség) meghaladva nagy lehetőségek vannak az innovatív CSR tevékenységek (mikroönkéntesség, projektalapú szakmai önkéntesség, szakmai vagy üzleti partnerség, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása) elterjedésében.
- Ezek motiválóbbak lehetnek a munkatársak számára, mellyel HR előnyöket is elérhetünk.
- Ezek a tevékenységek a nonprofit szervezetek számára is jóval nagyobb hozzáadott értékkel bírnak, hiszen olyan értékes szakértői támogatáshoz juthatnak, amellyel működésüket tudják fejleszteni.
- A tulajdonosi elköteleződés kulcsfontosságú a CSR tevékenységek elindítása és sikeressége szempontjából.
- Mivel a munkatársak számára kiemelkedően motiváló az önkéntes tevékenység, érdemes már a CSR tevékenységek elindításakor konzultálni velük azok tartalmára vonatkozóan, hiszen a bevonás által hosszú távon is fenntarthatóvá válhatnak a HR előnyök.
- A munkatársi ajánlások és kezdeményezések jelentősen hozzájárulhatnak a nonprofit partnerkapcsolatok kiépüléséhez.
Ajánlások nonprofit szervezetek számára:
- Azonosíthatók olyan vállalati szegmensek, ahol jelenleg még nagyobb tér van a CSR tevékenységek bevezetésére, valamint formalizálására (stratégia, önálló felelős szervezeti egység, kommunikáció). Ezek a vidéki székhellyel rendelkező szervezetek, a KKV besorolású szervezetek és általánosságban a hazai tulajdonú szervezetek.
- A cégek jellemzően nem a nonprofit szervezetek direkt megkeresései alapján alakítják CSR tevékenységüket, ezeket maximum plusz információként építik be a CSR tevékenységek tartalmába.
- KKV-k esetében a szervezet vezetőjét célszerű meggyőzni az együttműködés fontosságáról, hiszen zömében ő dönt a CSR tevékenységekkel kapcsolatban.
- Nagyobb vállalatoknál a kijelölt CSR egységet érdemes keresni (ha van), a HR vagy marketing egységek mellett. Előzetesen ajánlott tájékozódni a célszervezet CSR stratégiájáról, illetve arról, hogy milyen jellegű szervezetekkel, milyen jellegű együttműködés keretén belül tudják elképzelni a CSR tevékenységeket, hiszen a közös munka kulcsa ebbe a profilba való illeszkedés lehet.
A felmérésről
Az IFUA Nonprofit Partner 2019. július-szeptember között készített kérdőíves felmérést a Magyarországon működő vállalatok társadalmi felelősségvállalási gyakorlatával kapcsolatban. A felmérés célja az volt, hogy feltérképezze a hazai üzleti szervezetek társadalmi felelősségvállalási (corporate social responsibility, CSR) tevékenységeit, illetve inspirálja a kitöltőket ezek továbbfejlesztésére, kiterjesztésére. A kérdőív eredményei alapján képet kaphatunk a vállalatok CSR tevékenységeinek tendenciáiról, valamint ajánlásokat fogalmazhatunk meg mind a CSR tevékenységek iránt érdeklődő cégek, mind a hozzájuk kapcsolódó nonprofit szervezetek számára.
A vállalati CSR tevékenységeket tágan értelmeztük, a lehetséges megjelenési formákat a következő ábra foglalja össze.
Bővebben lásd: Vállalati önkéntesség: a munkaerő-megtartás hatékony eszköze
A CSR tevékenységet felmérő kérdőívet 65 szervezet töltötte ki
A felmérésben 65 vállalat vett részt. Közel egyenlő arányban értünk el KKV-kat és nagyvállalatokat, illetve hazai és külföldi tulajdonú cégeket.
A legtöbb kitöltő vállalat budapesti székhelyű, magas munkavállalói létszámmal rendelkezik és főképp szellemi munkavállalókat foglalkoztat. Ágazati besorolást tekintve a válaszadók között a pénzügyi és biztosítási (15%), kereskedelem és gépjárműjavítási (12%), információ és kommunikáció (9%), valamint egyéb szolgáltatást nyújtó cégek (11%) szerepelnek nagyobb arányban.
A kérőívben megjelenő, projektalapú szakmai önkéntesség pozitív hatásairól már írtunk „Vállalati önkéntesség: a munkaerő-megtartás hatékony eszköze” címmel. A projektalapú önkéntesség révén a résztvevők szakmai tudásukat tehetik próbára egy új környezetben, így szakmai és vezetői készségeik is javulhatnak, de általános fizikai és érzelmi állapotuk is jobb lesz ezáltal. A mai munkavállalók számára ez kiemelten motiváló lehet, valamint hosszú távú megtartásukban is szerepet játszik, ami HR célokat is támogathat. Ez is magyarázhatja a – kérdőívben is kitűnő – pozitív tapasztalatokat a CSR tevékenységek e típusával kapcsolatban.
