A vizuális jegyzetet készítette: Strenner Szilárd (Grafacity Visual Services)
Az élenjáró civil-vállalati együttműködések bemutatására külön szekciót szenteltünk szakmai konferenciánkon, amelyet 15. születésnapunk alkalmából tartottunk 2025. március 14-én a Richter Rendezvényközpontban.
Vendégünk volt az Igazgyöngy Alapítvány és a Decathlon Magyarország, amelyek közös termékértékesítést végeznek, a BAGázs Közhasznú Egyesület és a Morgan Stanley, amelyek hosszú távú stratégiai együttműködésben vesznek részt, valamint a Mentorállás Alapítvány, a Rejtett Kincsek Down Egyesület és a Michelin Hungária Kft., amelyek megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása céljából dolgoznak közösen.
A délután során a következő kérdésekre kerestük a választ közösen meghívott előadóinkkal:
- Milyen jó gyakorlatok léteznek a civil-vállalati együttműködésekre?
- Mi a siker titka a jól működő civil-vállalati kapcsolódásoknál?
A délutáni szekcióról is készült vizuális jegyzet, amely az előadások és a kerekasztal-beszélgetés legfontosabb, legérdekesebb gondolatait rögzíti. A vizuális jegyzet publikus verziója fent látható.
Elméleti keretek
Elsőként elméleti szempontból ragadtuk meg a kérdést. Dr. Révész Éva, az IFUA Nonprofit Partner vezető tanácsadója, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének egyetemi adjunktusa bevezetőjében James Austin, a Harvard Business School professzorának Kollaborációs kontinuum modellje1 nyomán azt villantotta fel, hogy a nonprofit szervezetek és a vállalatok milyen sokféle módon kapcsolódhatnak egymáshoz.
- A modell első, filantróp szakaszában valójában egyoldalú kapcsolat van: a vállalati adományozás keretében a civil szervezet erőforrásokhoz jut, amellyel meg tudja oldani a társadalmi / ökológiai ügyét.
- A következő, tranzakciós szakaszban már kétoldalú a kapcsolat és közös az értékteremtés folyamata: ez a szakmai önkéntesség terepe, de ide tartozhat például a szponzorálás, licenszmegállapodás is.
- A harmadik, integratív szakaszban hosszabb távú, partneri együttműködés van a nonprofit és vállalati felek között: ennek keretében közösen végeznek mindkét szervezet számára stratégiai szempontból fontos tevékenységeket, például K+F vagy oktatás fókusszal.
A civil-vállalati együttműködések három inspiráló példája
A konferencia délutáni szekciójában páros előadások keretében három példaértékű, stratégiai civil-vállalati partneri együttműködést ismerhettünk meg. Az Igazgyöngy Alapítvány és a Decathlon Magyarország üzleti partnerségen alapuló, nem mindennapi együttműködést alakított ki: közös termékfejlesztés, koordinált gyártás és értékesítés, bevételek megosztása történik. Vagyis az esetükben nem egyszeri adományozásról, hanem hosszú távú, üzleti alapon álló kapcsolatról van szó, amely a felek szoros együttdolgozásának eredménye. A Decathlonban kapható SZUNO tornazsákokat az Igazgyöngy Művészeti Iskolájába járó gyerekek rajzai díszítik, s az Igazgyöngy műhelyének dolgozói készítik el azokat. A termék sok szempontból ideális: alacsony költségvetésű, egyszerű elkészíteni, jó üzenethordozó és a sporthoz is kapcsolódik.
Az Igazgyöngy és a Decathlon kapcsolata az Alapítvány által szervezett nyári táborban egy jóganap megtartásával kezdődött. A Decathlon munkatársai ekkor ismerkedtek meg személyesen az Alapítvány munkájával, Tolddal, valamint az Igazgyöngy műhelyében dolgozó varrónőkkel.
Jelenlegi legnagyobb közös kihívásuk, hogy nemcsak Budapesten és környékén legyen elérhető a SZUNO tornazsák, hanem minél több vidéki üzletben is kapható legyen – ezáltal minél több helyre jusson el az Igazgyöngy és társadalmi ügyének híre.
A BAGázs Közhasznú Egyesület és a Morgan Stanley 5 éves partnerségi együttműködésének keretében a vállalati önkéntesek egyéni és csoportos, személyes és online foglalkozásokat tartanak a BAGázs által támogatott gyerekek és családok számára, valamint a BAGázs munkatársainak angol nyelvű mentorálásával is foglalkoznak.
A BAGázs munkájának hatása években és évtizedekben mérhető, ezért preferálják a hosszabb távú céges partnerségeket. Ráadásul ez egy jól hasznosuló együttműködés, hiszen az SROI (Social Return On Investment) módszerrel az IFUA Nonprofit Partnerrel közösen készített hatásmérés2 alapján a BAGázs számára biztosított 1 forint támogatásból 3,27 forint társadalmi haszon lesz.
A Mentorállás Alapítvány, a Rejtett Kincsek Down Egyesület és a Michelin Hungária Kft. közös célkitűzése, hogy elősegítse a fogyatékossággal élő emberek integrálását a munka világába, és segítse azt, hogy minél többen el tudjanak helyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. Célkitűzésük, hogy jelenleg meglévő szellemi és fizikai posztokon biztosítják a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, nem pedig új speciális munkakörök létrehozásával. Ettől sokrétű előnyöket remél a cég: a társadalmi ügy felkarolása mellett a belső diverzitás növelését, valamint a munkatársak elfogadóbbá válását célozták meg.
A Mentorállás Alapítvány teljeskörűen támogatja ezt a folyamatot: felvállalja a céges szemléletformálást, megkeresi és kiválasztja a leendő munkavállalókat, felkészíti a fogyatékossággal élő személyeket a feladatra, és a munkába állás után is kíséri őket, folyamatos mentori jelenlétet biztosít. Ez az újszerű modell jóval több, mint a kiközvetítés és várhatóan jobb eredményeket is lehet felmutatni általa. A siker kulcsa itt is a partnerek közötti bizalmi viszony, amely alapján a felek hosszú távra elköteleződtek a közös célok megvalósítására.
A bemutatott példák jól szemléltetik, hogyan lehet a kezdeti filantróp kapcsolódásokból stratégiai, integrált partnerségekbe eljutni – akár termékfejlesztésről, akár társadalmi befogadásról vagy gyerekekkel való foglalkozásról van szó.
Mi a siker titka a jól működő civil-vállalati kapcsolódásoknál?
A konferencián elhangzottak / a páros előadások, valamint a kerekasztal-beszélgetés alapján megfogalmazható néhány tanulság a civil-vállalati kapcsolódások sikerességéről.
Hosszabb idő, türelem, bizalom, nyitottság szükséges mindkét fél részéről
„Aki nonprofit témákkal foglalkozik, az ne is fogjon bele, ha nem hosszú távra tervez.”
A meghívott nonprofit-vállalati párosok mindegyikénél hosszabb idő alatt (akár 10-15 év alatt) alakult ki a jelenlegi stratégiai együttműködés.
Ebben lehet fokozatosság is, kicsiből és egyszerűből indulva akár a komplex közös programokig. A kezdeti időszakokban a vállalati adományozás vagy önkéntesség segítette a felek kölcsönös bizalomépítését.
A mindennapokban fontos a partnerek közötti intenzív, őszinte kommunikáció, valamint a kíváncsiság, nyitottság és rugalmasság egymás nézőpontjainak, szempontjainak megértésére.
Vállalati oldalon fontos, hogy legyenek olyan elhivatott, motivált és értő munkatársak („kovászemberek”), akik számára fontosak a CSR tevékenységek, és képesek ezekbe beszólítani másokat is.
A bizalmi viszony a felek között lehetővé teszi, hogy a partnerek őszintén elmondják egymásnak elvárásaikat, közösen keressenek megoldást az esetleges elakadásokra.
A partnerségi együttműködéseknél nem jó, ha támogató és támogatott viszonyban vannak egymással a felek. A közös ügynek és a közös célok képviseletének kell lennie a fókuszban.
Legyenek közös értékek és célok
Legjobb, ha win-win szituáció jön létre mindkét fél számára, vagyis ha túllépünk az egyszeri CSR tevékenységeken, és helyette mindkét fél számára transzparens, hosszú távú értékteremtés történik (pénzügyi és / vagy HR szempontból).
A hosszú távú, közösen megfogalmazott célok mentén történő együttműködés iránytűként szolgál a hétköznapok során felmerülő dilemmák megválaszolásához.
A civil szervezetek általában eltérő fejlettségi szinten vannak, de többségük azért jött létre, hogy egy társadalmi problémát oldjon meg. Ha ezeket a valós értékeket meglátják a cégek, akkor tudnak működőképes együttműködések létrejönni.
Gondolatkísérletként merült fel (a délelőtti szekció során), hogy a civil-vállalati partnerségek B2B típusú együttműködések, amelyben két szolgáltató szervezet vesz részt, és amelynek eredménye a közös értékek cseréje. A civil nonprofit szféra ugyanis hiánypótló, értékteremtő szolgáltatás nyújtására vállalkozik. Ráadásul működési (HR, pénzügyi) szempontból hasonló típusú problémákkal küzdenek az üzleti és nonprofit szervezetek.
Fontos a transzparencia és a személyre szabottság
A vállalatok számára az elmúlt években a fenntarthatósági elvárások egyre fontosabbakká váltak. Ez új lendületet adhat a CSR tevékenységeknek.
Céges szempontból bizalomkeltő, ha a nonprofit szervezet transzparens, hosszú távú stratégiai célokkal rendelkezik.
Tanácsként hangzott el, hogy a nonprofit szervezet értékajánlata legyen személyre szabott. Ehhez előzetesen tájékozódni kell a megszólítani tervezett vállalat CSR tevékenységéről.
A cégek számára ugyanis az a legkézenfekvőbb, ha azokkal a tudásokkal és erőforrásokkal segíthetnek, amelyekhez értenek.
Ugyanígy fontos, hogy a vállalati CSR célkitűzésekkel összeegyeztethető legyen a nonprofit szervezet által képviselt társadalmi ügy.
Zárszó (délelőttről kölcsönvéve)
A délutáni beszélgetések is megerősítették azt az üzenetet, amely a délelőtti szekcióban is többször elhangzott:
„Működjünk együtt, mert nagyon sokat tudunk egymástól tanulni és adaptálódjunk!”
A jól működő civil–vállalati együttműködések alapja a kölcsönös tanulás, az alkalmazkodás képessége és a közös célok melletti hosszú távú elköteleződés. Amikor valódi partnerség jön létre, nemcsak a társadalmi hatás erősödik, hanem újfajta működésmódok és szemléletformáló tapasztalatok is születnek.
A konferenciánk délelőtti szekciója az elmúlt másfél évtized egyik legfontosabb kérdését járta körül: hogyan válhat a szakmai önkéntesség (társadalmi hasznossága mellett) hatékony HR-eszközzé, és miként építhet tartósan hidat az üzleti és civil világ között – értékalapú, hosszú távú együttműködések mentén. A délelőtti szekció összefoglalója külön cikkben olvasható.
- James Austin & Maria May Seitanidi (2012): Collaborative Value Creation: A Review of Partnering Between Nonprofits and Businesses: Part I-II. ↩︎
- Társadalmi hatásmérés – A BAGázs roma telepeken végzett munkájának társadalmi hatásmérése SROI módszertannal ↩︎
